Főoldal - Utazás - Élménybeszámoló - Törökországi élmények VII. rész - Isztambul
Törökországi élmények VII. rész - Isztambul
A valóságban is egy nagy ugrást hajtottunk végre az országon belül: Mégpedig átrepültünk az Antalyai öbölből Isztambulba. Így a következő napokban az isztambuli nevezetességeket járjuk.
(9).png)
(8).png)
Boszporusz
A kb 9-10 milliós európai "városrészt" és a 4-5 milliós ázsiai oldalt mindössze két híd, 2013 októberében átadott Marmaray vasúti alagút és a 2016.-ban elkészült Eurázsia -alagút köti össze. (A Vitéz Szelim szultán híd, vagy Harmadik Boszporusz-híd Isztambul harmadik olyan, a Boszporuszt átívelő hídja, amely Európát és Ázsiát köti össze még nem készült el, amikor ott jártam)
A két híd a gyakorlatban inkább az elkerülő út funkcióját tudja betölteni, a város szívének megközelítésére a csatlakozó úthálózat elégtelensége miatt kevéssé alkalmasak. Mindez különösen a tömegközlekedésben okoz gondokat - a hidakon áthaladó buszok főként a külvárosokat kötik össze, a központ és az ázsiai oldal között a reggel hét és este 8 között meglehetősen sűrűn közlekedő hajókkal lehet közlekedni. Ami a nagy tankerforgalom miatt nem nevezhető veszélytelennek!
(6).png)
(8).png)
A Boszporusz Európát Ázsiától elválasztó tengerszoros, amely a Fekete-tengert a Márvány-tengerrel köti össze. 30 km hosszú szoros szinte elveszik a 150 km széles Isztambulban. A szoros északi, fekete-tengeri bejáratánál a legszélesebb, ott 3700 méter, míg a legkeskenyebb részén csupán 750 méteres.
(6).png)
Az Aranyszarv öböl
A világ egyik legnagyobb természetes kikötője, az isztambuli Aranyszarv-öböl 7,5 km hosszan kanyarog, kettéválasztva a város európai részét egy régi és egy új városrészre ott, ahol a Boszporusz találkozik a Márvány-tengerrel.
(8).png)
Az „aranyszarv” szóban lévő arany kifejezés eredetét évek óta kutatják. A görög mitológia Isztambul alapításáról és a kikötő első ismert elnevezéséről szól.
Az öböl elnevezésére azonban van egy ennél sokkal kézenfekvőbb elmélet is. Azért lett arany, mert naplementekor a kikötő vízének felszínén a napnak olyan színe van, mintha arany lenne.
(5).png)
Ha néztétek a Szulejmánt, akkor már ismeritek!
A Galata-torony az Aranyszarv-öböltől északra található. Isztambul egyik meghatározó épülete. Krisztus-torony néven is ismert.
Az épület 66,9 méter magas, átmérője 16,45 méter, a fal vastagsága 3,75 méter. A tetején egy kávézó-étterem, valamint egy night-club is található.
(4).png)
Galata - híd
A Galata híd köti össze az Aranyszarv-öblöt a régi városrésszel Isztambulban. A hidat az elmúlt században többször is újjáépítették, különböző okoknál fogva.
A ma is használt, sorrendben az ötödik Galata hidat 1994 decemberében adták át a forgalomnak. A felnyíló híd 490 méter hosszú és 80 méter széles. Háromsávos út és mindkét oldalon egy-egy gyalogos járda szeli át. Nemrég villamossíneket is lefektettek, lehetővé téve, hogy közvetlen összeköttetés legyen a repülőtér és a Dolmabahce Palota között.
(21).png)
Ortaköy-mecset
A Boszporusz egyik lenyűgöző látványossága a kecses Ortaköy-mecset, melyet a XIX. század közepén I. Abdülmedzsid szultán építtetett. A mecset a Boszporusz-híd lábánál, az Ortaköy mólón, egy korábbi, a XVIII. században épült dzsámi helyén áll.
(28).png)
Rumelihisarı
Rumelihisarı Isztambul egyik fontos erődítménye a Boszporusz partján, az anatóliai oldalon párja az Anadoluhisarı. Az erődöt II. Mehmed építtette, amikor Konstantinápoly elfoglalására készült. A két erődből kontrollálták a Boszporusz északi részéből érkező hajóforgalmat, ezzel elvágva a város utánpótlásait. Az erődöt mindössze négy hónap alatt építették fel, a szultán kegyeiért egymással versengő pasák. A város elfoglalása után katonai szerepet többé nem töltött be az erőd. Később használták laktanyának, börtönnek majd szabadtéri színháznak is.
(5).png)
Július 15. vértanúinak hídja (korábban: Boszporusz híd)
A Boszporusz híd, vagy Első Boszporusz-híd egy acélpilonos függőhíd. Ez volt az első olyan híd, amely összeköti Európát Ázsiával. A híd a város európai, Ortaköy kerületét köti össze az ázsiai oldalon fekvő Beylerbeyi kerülettel. Hosszúsága 1510 méter, szélessége 39 méter. A tornyok közötti távolság 1074 méter. A híd 64 méterrel van a tenger felszíne fölött. Építését 1974-ben fejezték be, akkor a világ 4. leghosszabb függőhídja volt, és a leghosszabb az Amerikai Egyesült Államok területén kívül.
(8).png)
Győzedelmes Mehmed szultán híd
A Győzedelmes Mehmed szultán híd, rövidebb nevein Fatih szultán hídja vagy Fatih híd, további nevén Második Boszporusz-híd Isztambul második olyan hídja, mely átíveli a Boszporuszt. Nevét, a várost a bizánciaktól elhódító, Győzedelmes nevet viselő II. Mehmed oszmán szultánról kapta.
A híd 5 km-re északra található a Július 15. vértanúinak hídjától.
Az 1510 méter hosszú és 39 méter széles híd 1988-ban épült a Freeman Fox & Partners vállalat tervei alapján. Az átkelésért fizetni kell, automatikus beléptető rendszerrel működik, de készpénzzel is lehet fizetni.
Érdemes szót ejteni a Boszporusz palotáiról.
(4).png)
Çırağan palota
A Çırağan palota a szultánok idejében méltósággal tündökölt a Boszporusz partján, majd tűzvész sújtotta. Luxushotelként született újjá.
Hogy is kezdődött? III. Ahmed szultán testvérének – Fatma hercegnőnek házat építettek ide fából a kertek közé, csodás kilátással a tengerre. A házban fényes mulatságokat rendeztek, melyeken a szultán is gyakran részt vett. Híresek voltak az esti sötétségben, kandeláberek fényénél rendezett, virágokkal dísztett estélyek. A hely neve a francia fényt és lámpást jelentő „çerağan” szóból származik.
Sok hányadtatás után 1990-ben megnyitotta kapuit az öböl egyetlen 5 csillagos hotelje Çırağan Palace Kempinski İstanbul néven.
(3).png)
Dolmabahce-palota
Miután a szultánok számára a régi Topkapi palota elavulttá vált, egy újabb, immár a francia barokk stílusában épült rezidenciába, a Dolmabahce-palotába költöztek. A gyönyörű épület a Boszporusz európai partján magasodik, s ez volt az Ottomán Birodalom adminisztratív központja 1856-1922 között. Ugyanakkor a nemzeti hős, Kemal Atatürk is itt halt meg 1938. november 10-én, 09.05-kor. A palota összes órája ezt az időpontot mutatja.
(3).png)
(4).png)
Topkapi palota
A Topkapi Palota a régi város hét dombja közül a legelsőn áll, a Saray Burnun, vagyis a Palota Ponton, ahonnan kilátás nyílik a Boszporuszra, a Márvány-tengerre és az Aranyszarv-öbölre is, de erről már csak a következő részben írok.
Boszporusz
A kb 9-10 milliós európai "városrészt" és a 4-5 milliós ázsiai oldalt mindössze két híd, 2013 októberében átadott Marmaray vasúti alagút és a 2016.-ban elkészült Eurázsia -alagút köti össze. (A Vitéz Szelim szultán híd, vagy Harmadik Boszporusz-híd Isztambul harmadik olyan, a Boszporuszt átívelő hídja, amely Európát és Ázsiát köti össze még nem készült el, amikor ott jártam)
A két híd a gyakorlatban inkább az elkerülő út funkcióját tudja betölteni, a város szívének megközelítésére a csatlakozó úthálózat elégtelensége miatt kevéssé alkalmasak. Mindez különösen a tömegközlekedésben okoz gondokat - a hidakon áthaladó buszok főként a külvárosokat kötik össze, a központ és az ázsiai oldal között a reggel hét és este 8 között meglehetősen sűrűn közlekedő hajókkal lehet közlekedni. Ami a nagy tankerforgalom miatt nem nevezhető veszélytelennek!
A Boszporusz Európát Ázsiától elválasztó tengerszoros, amely a Fekete-tengert a Márvány-tengerrel köti össze. 30 km hosszú szoros szinte elveszik a 150 km széles Isztambulban. A szoros északi, fekete-tengeri bejáratánál a legszélesebb, ott 3700 méter, míg a legkeskenyebb részén csupán 750 méteres.
Az Aranyszarv öböl
A világ egyik legnagyobb természetes kikötője, az isztambuli Aranyszarv-öböl 7,5 km hosszan kanyarog, kettéválasztva a város európai részét egy régi és egy új városrészre ott, ahol a Boszporusz találkozik a Márvány-tengerrel.
Az „aranyszarv” szóban lévő arany kifejezés eredetét évek óta kutatják. A görög mitológia Isztambul alapításáról és a kikötő első ismert elnevezéséről szól.
Az öböl elnevezésére azonban van egy ennél sokkal kézenfekvőbb elmélet is. Azért lett arany, mert naplementekor a kikötő vízének felszínén a napnak olyan színe van, mintha arany lenne.
Ha néztétek a Szulejmánt, akkor már ismeritek!
A Galata-torony az Aranyszarv-öböltől északra található. Isztambul egyik meghatározó épülete. Krisztus-torony néven is ismert.
Az épület 66,9 méter magas, átmérője 16,45 méter, a fal vastagsága 3,75 méter. A tetején egy kávézó-étterem, valamint egy night-club is található.
Galata - híd
A Galata híd köti össze az Aranyszarv-öblöt a régi városrésszel Isztambulban. A hidat az elmúlt században többször is újjáépítették, különböző okoknál fogva.
A ma is használt, sorrendben az ötödik Galata hidat 1994 decemberében adták át a forgalomnak. A felnyíló híd 490 méter hosszú és 80 méter széles. Háromsávos út és mindkét oldalon egy-egy gyalogos járda szeli át. Nemrég villamossíneket is lefektettek, lehetővé téve, hogy közvetlen összeköttetés legyen a repülőtér és a Dolmabahce Palota között.
Ortaköy-mecset
A Boszporusz egyik lenyűgöző látványossága a kecses Ortaköy-mecset, melyet a XIX. század közepén I. Abdülmedzsid szultán építtetett. A mecset a Boszporusz-híd lábánál, az Ortaköy mólón, egy korábbi, a XVIII. században épült dzsámi helyén áll.
Rumelihisarı
Rumelihisarı Isztambul egyik fontos erődítménye a Boszporusz partján, az anatóliai oldalon párja az Anadoluhisarı. Az erődöt II. Mehmed építtette, amikor Konstantinápoly elfoglalására készült. A két erődből kontrollálták a Boszporusz északi részéből érkező hajóforgalmat, ezzel elvágva a város utánpótlásait. Az erődöt mindössze négy hónap alatt építették fel, a szultán kegyeiért egymással versengő pasák. A város elfoglalása után katonai szerepet többé nem töltött be az erőd. Később használták laktanyának, börtönnek majd szabadtéri színháznak is.
Július 15. vértanúinak hídja (korábban: Boszporusz híd)
A Boszporusz híd, vagy Első Boszporusz-híd egy acélpilonos függőhíd. Ez volt az első olyan híd, amely összeköti Európát Ázsiával. A híd a város európai, Ortaköy kerületét köti össze az ázsiai oldalon fekvő Beylerbeyi kerülettel. Hosszúsága 1510 méter, szélessége 39 méter. A tornyok közötti távolság 1074 méter. A híd 64 méterrel van a tenger felszíne fölött. Építését 1974-ben fejezték be, akkor a világ 4. leghosszabb függőhídja volt, és a leghosszabb az Amerikai Egyesült Államok területén kívül.
Győzedelmes Mehmed szultán híd
A Győzedelmes Mehmed szultán híd, rövidebb nevein Fatih szultán hídja vagy Fatih híd, további nevén Második Boszporusz-híd Isztambul második olyan hídja, mely átíveli a Boszporuszt. Nevét, a várost a bizánciaktól elhódító, Győzedelmes nevet viselő II. Mehmed oszmán szultánról kapta.
A híd 5 km-re északra található a Július 15. vértanúinak hídjától.
Az 1510 méter hosszú és 39 méter széles híd 1988-ban épült a Freeman Fox & Partners vállalat tervei alapján. Az átkelésért fizetni kell, automatikus beléptető rendszerrel működik, de készpénzzel is lehet fizetni.
Érdemes szót ejteni a Boszporusz palotáiról.
Çırağan palota
A Çırağan palota a szultánok idejében méltósággal tündökölt a Boszporusz partján, majd tűzvész sújtotta. Luxushotelként született újjá.
Hogy is kezdődött? III. Ahmed szultán testvérének – Fatma hercegnőnek házat építettek ide fából a kertek közé, csodás kilátással a tengerre. A házban fényes mulatságokat rendeztek, melyeken a szultán is gyakran részt vett. Híresek voltak az esti sötétségben, kandeláberek fényénél rendezett, virágokkal dísztett estélyek. A hely neve a francia fényt és lámpást jelentő „çerağan” szóból származik.
Sok hányadtatás után 1990-ben megnyitotta kapuit az öböl egyetlen 5 csillagos hotelje Çırağan Palace Kempinski İstanbul néven.
Dolmabahce-palota
Miután a szultánok számára a régi Topkapi palota elavulttá vált, egy újabb, immár a francia barokk stílusában épült rezidenciába, a Dolmabahce-palotába költöztek. A gyönyörű épület a Boszporusz európai partján magasodik, s ez volt az Ottomán Birodalom adminisztratív központja 1856-1922 között. Ugyanakkor a nemzeti hős, Kemal Atatürk is itt halt meg 1938. november 10-én, 09.05-kor. A palota összes órája ezt az időpontot mutatja.
A Boszporusz partját végig kísérik elegáns ’yalik’ (összesen 620 van belőlük), vagyis tengerparti kúriák, melyek közül nem kevés szintén a XVIII-XIX. században épült. Több közülük ma luxusnyaraló, szálloda, vagy étterem, de olyat is találunk, mely régi, jó nevű török arisztokrata család kezében van. Ezek a yalik saját yacht-kikötővel, vízi összeköttetéssel rendelkeznek. Fő alapanyaguk – a legtöbb, hagyományos, ottomán kori lakóházhoz hasonlóan – a finoman kidolgozott fa, bár gyakran előfordul, hogy a modern felújítások során már csak külső dekorációs célra használják.
Topkapi palota
A Topkapi Palota a régi város hét dombja közül a legelsőn áll, a Saray Burnun, vagyis a Palota Ponton, ahonnan kilátás nyílik a Boszporuszra, a Márvány-tengerre és az Aranyszarv-öbölre is, de erről már csak a következő részben írok.