Exkluzív interjú Gaál Zsuzska meseterapeutával

A mesék személyiségfejlesztő, gyógyító erejéről beszélgettünk a Szakmai Elit díjas Kissné Gaál Zsuzsanna meseterapeutával.

Milyen szakmai tapasztalatokkal rendelkezik a meseterápiában?

Meseterápiával 10 éve foglalkozom. Boldizsár Ildikó volt a mesterem, a Semmelweis Egyetem által akkreditált képzésén váltam alkotó-fejlesztő meseterapeutává. Használtam már a módszert a nevelési tanácsadás területén belül, óvodában, általános és középiskolában, várandós anyáknak és párjaiknak, pszichiátriai betegeknek, mesetáborokban, pedagógusoknak, gyerekeknek és felnőtteknek, családoknak egyaránt. A módszert használjuk egyéni terápiában és csoportos helyzetekben is. A legújabb lehetőséget asztrológusként a meseterápia és az asztrológia ötvözésében látom, melyet jelenleg felnőtteknél alkalmazok.
Hogy használja a meséket a terápiás folyamatban?

A terápiás folyamatban népmesével dolgozom, mert az tükrözi a világ rendjét, abból az egységes, egylényegű világból származik, amiből az ember is jött. Amikor népmesét hallgatunk, akkor egy történettel találkozunk, és mindenki, aki hallgatja, a saját egyéni élettörténetével fog hozzá kapcsolódni ott, ahol a legnagyobb szüksége van rá.  A terápia során ez egyéni élethelyzetben megbomló rendet, egyensúlyt állítja helyre a népmese a terapeuta útmutatásával, segítségével. A magyar népmesék különösen alkalmasak erre a folyamatra, mert cselekevő energiával bírnak, ami a terápiában résztvevők számára nagyon fontos, hiszen beindítja a változásokat.

Milyen típusú meséket használ a terápiában és hogyan választja ki ezeket?

A népmeséket mindig az adott nehézségre, problémára fókuszáltan választom ki. Gyermekek esetében a szülőkkel való beszélgetés után, az anamnézis felvételét követően választom ki a megfelelő mesét. Felnőtt esetében az élettörténete, élethelyzete alapján indulunk útnak. Ha van kedvenc meséje a kliensnek az mindig jelzés értékkel bír, mert a kedvenc mesénk általában fontos helyet foglal el az életvezetésünk szempontjából is.
 
Hogyan segítenek a mesék az érzelmi problémákkal küzdő klienseknek?

Az érzelmi problémák valamilyen megoldásra váró feladatból adódnak, amin a kliens nem tud úrrá lenni. Ilyenkor a népmesék segítenek abban, hogy feltárjuk az adott problémát, s arra megoldást találjunk. A kliensnek fel kell ismernie, hogy vannak az életben segítői, s vannak ellenfelei is, amik legtöbbször önmagában, akár félelmek, akár más formában vannak jelen. Ha a probléma tudati szintre kerül, akkor van lehetőség igazán a rendezésre is.
Milyen tanácsokat adna szülőknek, akik szeretnének meséket használni gyermekük terápiájában?

A szülők nem kompetensek abban, hogy terápiás formában használják a meséket, de prevenciós céllal mindenképp lehet a népmesékhez nyúlni. Fontos, hogy amennyit lehet, meséljenek a gyermeküknek népmeséket, mert ezzel felkészítik őket az életre. Segítik számukra a biztonság megteremtését, a veszteségek legyőzésének képességét. Megtanítja a mese a gyermekek, de a felnőttek számára is, hogy hogyan érjék el a céljukat, a felnőtté válás folyamán hogyan találjanak maguknak párt, s ha eljön az idő, hogyan váljanak boldog öregekké.
 
Milyen kihívásokkal szokott szembe nézni a meseterápia során?

Talán az egyik legnehezebb dolog a mai világban, hogy egyre kevesebb népmesével találkoznak a gyermekek. A szülők azt mondják, hogy nem köti le őket, pedig ez nem igaz, csak meg kell találni a megfelelő motivációt. Könnyebb szülőként, ha elfogadják, hogy a gyermekeik inkább a képernyőt részesítik előnybe, illetve azokat a műmeséket, amik egyszerűen befogadhatók, rövidek, és sok képpel telítettek. Lehet, hogy nagyobb kihívás és több figyelmet igénylő egy népmese, de megéri szülőként kitartani mellette. A legősibb és mégis a mai élet számára is a leghasználhatóbb tudás birtokába kerülnek a népmesék által a gyermekek.
 
Hogyan értékeli a terápiás folyamat hatékonyságát, és hogyan mérhető a siker?

A meseterápia hatékonyságát nem könnyű mérni, de a mesefoglalkozáson részt vevők visszajelzései azt mutatják, hogy van eredménye, beindít változásokat, segíti az egyént az élethelyzeteik megoldásában. Természetesen a terapeuta személye is fontos, aki az adott folyamatot vezeti, mert a népmese önmagában csak egy eszköz, a terapeuta személye, kapcsolatteremtő képessége és a mesékhez való kapcsolódásának minősége fogja meghatározni az alkotó-fejlesztő meseterápia eredményességét.
 
Hogyan segíti az Önhöz fordulókat, hogy a mesék és a terápia hatékonyan illeszkedjen a mindennapi életükbe?

Nagyon fontos kérdés valóban, hogy mit tudok tenni a hatékonyság, a mindennapi életben való használhatóság szempontjából. A népmese önmagában is nagyon cselekvő, nem hagyja a klienst magára akkor sem, ha kilép tőlem. A mese addig él az emberben, amig nem tesz rendet, ez akár hetekig is eltarthat. Mindig adok olyan „útravalót” a meséből, ami segíti ezt a folyamatot. Például, ha elhoz a kliens egy varázságat a meséből, azt azért teszi, hogyha gondolatban előveszi, akkor képes lesz az életében új lehetőségek felé nyitni, változtatni, „újra éleszteni” az életét. Nagyon fontos a tudati szinten valót továbblépés.
 
Milyen módon épít ki bizalmi kapcsolatot a kliensekkel?

A bizalom kiépítése fontos dolog, valószínű nem is a szavakon, inkább a kisugárzáson múlik. Fontos az elfogadás, a türelem, a magabiztosság, a hit abban, amit teszünk, a tapasztalás és a bölcsesség. Fontos, hogy a kliens érezze, biztonságban van, jó helyre jött. Minél fiatalabb a kliens, annál könnyebben megy mindez, de annál nagyobb a felelősségem is. Lényeges, hogy ne függő viszonyt alakítsunk ki. Én az egyén szabad akaratának létjogosultságában hiszek, abban, hogy meg kell tanítani arra, hogyan váljon saját sorsának alakítójává. Minél jobban ismeri egy ember önmagát, annál nagyon lehetősége van erre.
 
Hogyan működik a munkastílusa azokkal a szakemberekkel, akikkel együtt dolgozik, például a pedagógusokkal, pszichológusokkal?

A szakemberekkel való együttműködés nem mindig zökkenőmentes. Főként a pedagógusok azok, akik nehezen nyitnak a lehetőségek felé, pedig az első szűrő az övüké. Sok szülő megfogalmazza, hogy sajnálja, nem jött előbb, hogy nem tudta létezik ez a módszer. Talán a szakemberek közötti együttműködés kultúrája még a pedagógus társadalomban nem alakult ki megfelelően. Pszichológusokkal való együttműködésem eredményesebb, ők talán jobban látják és értik is a munkámat, s azt, mikor és hogyan tudok belépni a segítő folyamatba. Természetesen olyan is van, hogy hozzám érkezik olyan megkeresés, ami meghaladja a kompetenciámat, ilyenkor a megfelelő szakemberhez irányítom a szülőt, vagy a felnőttet, például pszichológushoz, pszichiáterhez. Nem olyan rég, múlt év novemberében jelent meg első verseskötete, Mérhetetlen címmel. A költő és a meseterapeuta találkozik a verseiben?
 
Igen, a versekben határozottan találkozik a költő a meseterapeuta énemmel is. A népmesék világa, mely tiszta ősi forrásból fakad kinyitja az érzékelést olyan dimenzió felé, ami szemmel nem látható. Előhoz az emberből olyan ősi képeket, amik megszínezik, meséssé teszik a költői látásmódot. S talán, ami a legfontosabb, hogy a magyar népmesék arra tanítanak, hogy nincs más igaz út, mint a szeretet útja, ezt hívom én a szeretet hídjának.  Ezt az érzést, bizonyosságot szeretném átadni a verseimen keresztül is:

       „Csillagok tengerén ébred a Hold,
         szíved ajtajára kilincset fon,
         csengődre tulipánszirmokat fest,
         fogadj be minél több szeretetet.”
                                           (Vigyázd a szívedet!)

Köszönjük az interjút és további sok sikert kívánunk!