Interjú Pflanzner Sándorral, az Aranysörte Kézműves Borászat tulajdonosával

Interjú Pflanzner Sándorral, az Aranysörte Kézműves Borászat tulajdonosával

Mikor kezdett el borászkodni? Ez családi hagyomány?

2006-ban vásároltuk meg az első területet, 2000 négyzetmétert egy kis pincével. Olaszrizling és muscat ottonel volt a területen - ma már ezekkel a fajtákkal egyáltalán nem foglalkozunk. A nagyapám és a dédapám is készített bort Dörgicsén, a hagyományos paraszti gazdálkodás keretében.

Hol szerezte meg ezt a tudást? Mekkora területen gazdálkodik?

Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végeztem, de ez a tudás nem volt elegendő a modern gazdálkodáshoz. A magyar mezőgazdászok legnagyobb problémája, hogy nem olvastak el egyetlen olyan könyvet sem, amit a XXI. században írtak - ezért rengeteget olvastam a neten a modern gazdálkodásról.

Milyen fajtákat termeszt?

Jelenleg 7 hektáron gazdálkodunk. A legfontosabb fajtánk a furmint, amit korábban a "borvidék matadorjának" tartottak. Ezen kívül a történelmi fajtákra helyezzük a hangsúlyt: vadfekete, fehér góhér, öregszemű sárfehér, szerémi zöld terem a birtokmagon. Nagyon hiszek a sárga muskotályban, valamint a kékfrankosban.

Hogy sikerült az idei szüret?

Az idei szüret nagyon nehéz volt: óriási volt a vadkár, ami tovább csökkentette a termés mennyiségét. A szőlő érése az aszályban leállt, így hiába volt megfelelő a cukorfok, az íz-illatanyagok kialakulásával meg kellett várni a késő őszi időszakot. Az őszi esők miatt viszont a termés romlásnak indult, így igazán nehéz volt meghatározni az optimális szüreti időpontot.

Koncepció szempontjából milyen változásokon ment át az Aranysörte Kézműves Borászat a létrehozása óta?

Eleinte olaszrizlinget is termesztettünk. Azonban megjelent a Balatonbor kezdeményezés, amelynek célkitűzése a minőségi asztali bor, és amit nagy mennyiségben állítanak elő a termelők, az olaszrizling ezen pozícionálása miatt érdektelenné vált számunkra.

Mennyire érezhető a borvidéken a klímaváltozás?

A Balatonra néző déli lejtőket minden más tájegységnél jobban érinti a klímaváltozás: az északi part elképesztően aszályos volt idén, amelyet a tó felületéről érkező "dupla napsütés" tovább erősített. Ezeken a területeken csak az öreg szőlők adtak értékelhető termést - már amit nem ettek meg a szomjazó vadállatok.

Mennyi munka van a szőlővel és a borok készítésével, aztán az értékesítéssel? Mi a legnehezebb dolog?

Mi kézművesen gazdálkodunk, azaz a zöldmunkákat nem gépesítjük. Ezért nekünk sok munkánk van a szőlővel, annak ellenére, hogy a gépesítettségünk meghaladja az átlagot.

A borok készítése egy jól felépített folyamat mentén történik, csak a szükséges mennyiségű improvizációval: a szőlő minősége határozza meg a feldolgozás módját, de az eltervezett technológián menet közben nem változtatunk. Aranysörte Kézműves Borászat az értékesítés zömét a pincénél tervezzük, így csökkenthető a kintlevőségünk, és növelhető az értékesítési ár. A helyi boltokban elérhető a termékünk.

Melyik borát kedveli a leginkább? Ki tudna egyet emelni közülük? Miért ez a kedvence?

A kedvencem az Örökség furmint 2020-ból, mert megtalálhatók benne a sárgabarackos és a körtés jegyek is, valamint a hordós érlelés aromái.

Milyen sikereket ért már el korábban a boraival?

Jelenleg a Winelovers "100 legjobb magyar bor" listáján két borunk is szerepel, a közérthetőbb Virtus furmint, valamint az Örökség, ami a száraz fehér borok listáján (azt hiszem) a 7. helyen áll.

Milyen trendeket figyelt meg az utóbbi időben? Milyen irányban tolódtak el a borfogyasztási szokások?

A Balaton-felvidékre látogató turisták kedvelik a borainkat, és hajlandók megfizetni a minőségi termék árát. A borokat fesztiválokon mutatjuk be, ahol általában sikerül új rajongókat szereznünk, akikből látogatók válnak.

Milyen fogyasztói igényeket tapasztalnak? Mi inspirálja?

Különös feladat elhitetni a vendégeinkkel, hogy a Balaton-felvidék nem csak a fehér borokról szól: a rozé, a siller, és a könnyed vörösborok is jól fogyaszthatók a nagy nyári melegben. Pet-nat pezsgőt is készítünk, ami a Buksi koktélunk alapja.

Nehéz inspirációról beszélni akkor, amikor az agrár-szakigazgatási rendszer a "big is beauty" elven gondolkozik. Bár sehol nincs leírva, az igazán támogatott szőlészetek a sok hektáron gazdálkodó, elsősorban mennyiségi terméket előállító, a szőlőt csak a traktorablakon át látó gazdaságok. Apró pici sikerekből építkezünk, amit elsősorban a vendégeink visszajelzései jelentenek számunkra.

Szerencsére a szőlőink panorámás területeken vannak, így ha széles néptömegek inkább fulladnak bele az alsópolcos, kétliteres pet palackokban árult borokba, még mindig valós exit stratégia a szőlészet értékesítése nyaralónak, és a gazdálkodás újrakezdése egy olyan országban, ahol megfelelő támogatást (pl. szövetkezeti rendszerbe integrálódás lehetősége) kapnak a gazdák.

Köszönöm szépen az interjút, sok sikert kíván a továbbiakban is a Szakmai Elit csapata!