Exkluzív interjú Tihanyi Attilával, a Rádió Bézs, Bayern Rádió zenei műsorvezetőjével

Hogyan kezdődött a zene iránti szenvedélye gyermekkorában? Volt-e valami konkrét esemény vagy élmény, ami elindította ezt a szeretetet? Milyen hangszerekkel próbálkozott, és miért döntött végül a zene hallgatása és gyűjtése mellett?

 Már gyermekkoromban „megfertőzött”  a zene, a zene szeretete. Nálunk a családban otthon mindig szólt valamilyen muzsika. Mind édesapám, mind pedig édesanyám szerették a zenét. Édesapám a mellett, hogy műszaki ember volt, még harmonikázott, a Tabányi Misi bácsinál tanult, és egy darabig játszott is a zenekarában. Mindezek mellet szerencsés helyzetben voltam, mivel családunk nagy része az akkori NSZK-ban élt, így első kézből kaptuk a Beatles, a Rolling Stones, vagy például a Tom Jones lemezeket. De sok más népszerű előadótól is voltak albumaink. Talán innen a nagy „zeneszerelem”.
Természetesen én is, mind sok hasonló korombeli srác próbálkoztam a hangszerekkel, nekem a basszusgitár volt, ami nagyon megtetszett. Először a nagybőgő volt az alap közel négy évg, majd jött a gitár. De lusta ember lévén azért a kitartásom nem volt teljes.
 
Hogyan indult el a karrierje a zenei műsorok készítésében? Melyik rádiónál készítette az első műsorát?

Sok rádiónál dolgoztam, azt hiszem talán a paksi rádió volt az első, ahol megszólaltak az általam készített összeállítások. De később az ország több rádiójánál is hallhatók voltak az „Oldies Party” című válogatásaim. Ezeket először az adott rádióknál helyben, úgynevezett „élőben” készítettem, majd később már az otthoni stúdiómban szerkesztettem, és gyártottam le, majd küldtem szét.

   
Mi az, amit legjobban élvez a zenei műsorok készítésében? Van-e valamilyen különleges folyamat vagy rituálé, amit követ a műsorok összeállításakor?

Természetesen van. Ugye nem titok, hogy elsősorban a régi, az oldies muzsika a kedvenc, és a műsorok szerkesztésekor, összeállításakor ugyanúgy végig hallgatom a zenék többségét, de, van amelyiket többször is. Talán ezt hívják úgy, hogy „zeneszerelem”. Illetve a mai napig kutatom a régi felvételeket, akár szalagokról, akár kislemezekről, de van hogy kazettákról is digitalizálom a dalokat. Az évek során mind a hazai, mind a külföldi előadók közül sok ismerősöm, talán mondhatom, hogy barátom is lett, akik sokat segítenek ebben. Ezért vannak a gyűjteményemben különlegességek, ritkaságok. De sok gyűjtő barátom is van a világ különböző pontjain, akikkel megy a csere-bere.

   
Milyen kihívásokkal találkozott az évek során a zenei műsorok készítésénél? Hogyan sikerült ezeket megoldania?

A kihívások nem elsősorban a zenei világban adódtak, hanem, az azt körülvevő helyzetekből. De nem szeretnék belemenni, nem szeretnék politikát belevinni.

Miért éppen a 60-80-as évek zenéje lett a „nagy szerelem”? Mi az, ami különlegessé teszi ezt az időszakot az Ön számára?

Azért hozzátenném az ötvenes évek muzsikáit is! Talán az elején említett okok miatt, meg a gyermekkoromat, a fiatalságomat hozzák vissza ezek a dalok, amelyek még hangszerekkel készültek.

   
Hogyan látja a zeneipar és a rádiózás fejlődését az elmúlt huszonöt évben? Milyen változásokat tapasztalt?

Rengeteget változott a zenei világ is az elmúlt időszakban, de ez így van rendjén. Voltak is, és vannak is tehetséges muzsikusok, előadók, akik akár mit csinálnak az biztos siker. A változások a stúdiótechnikákban, valamint a színpadi lehetőségek terén is folyamatosan fejlődnek. Ezeket sokan nagyon jól használják.

   
Milyen forrásokból szerzi be a zenéket és az információkat a műsoraihoz? Van-e kedvenc platformja vagy adatbázisa, amit gyakran használ?

A zenei adatbázisom folyamatosan fejlődik. Kb. olyan 14000-es cd gyűjteményem, és pár ezer bakelit, de van olyan zeném is, amely letöltéssel került a birtokomba. De én még ’régi-módi pali’ léven még mindig a cd gyűjteményemet igyekszem bővíteni. Tudom, ez már nem módi, de nekem ez a hobbim is. Az információk beszerzésére ma már az internet nagy segítség, de én még a jól bevált könyveket is igénybe veszem.
 
Van-e valamilyen különleges emléke vagy története egy műsorral kapcsolatban, amelyet szívesen megosztana velünk?

Ó, több is lenne! De az egyik kedvencemet megosztanám Önökkel. Igaz ez nem a műsorkészítéssel közvetlen kapcsolatos. Pont a napokban készítettem egy emlékműsor Karel Gottról, a híres cseh énekesről, és akkor jutott eszembe egy kedves történet. Valamikor a 90-es években éppen Csehországban a Karel Gott múzeumban jártam. Szerettem volna több erekjét beszerezni Kareltől, és éppen egy életnagyságú kartonképénél fotózkodtam, amikor maga a művész Karel Gott lépett be az épületbe. Azonnal odakiabált, hogy – Nem lenne jobb az eredetivel? Köpni, nyelni nem tudtam, mire ő odalépett, átölelt, és vártuk a fotót. Ezt követően mintegy 40 percen keresztül beszélgettünk, és a végen egy komoly cd csomagot kaptam tőle az egykori bakelitlemezeinek újra kiadásából.  Természetesen más ajándékokkal együtt. Azóta is féltve őrzöm persze!
 
Milyen tanácsot adna azoknak, akik most szeretnének belekezdeni a zenei műsorok készítésébe vagy a rádiózásba?

Azt, hogy rádiózás, ma már mást jelent. Ma már nem ülünk a rádió elé, hogy meghallgassuk a kedvenc műsorainkat, hanem bármikor, bármilyen körülmények között visszahallgathatjuk azokat, bármennyiszer. Teljesen átalakult a rádiózás, de a televíziózás is . Ugye az okoskészülékek milliónyi lehetőséget biztosítanak, mind a műsorok készítésére, mind a hallgatásukra is. Rengetegen próbálkoznak műsorok készítésével is. De a technikai tudás mellé bizony szükség van a tájékozottságra, és nagyon fontos a megszólalás minősége is.  
Mit gondol, miért fontos a retro zene a mai zenei kultúrában? Hogyan látja a retro zene jövőjét?

Biztos elfogult vagyok, de a retró, a régi zene mindig lesz. Ugye a mai slágerek sem léteznének, ha nincsenek a Beatlesek, vagy Elvis és társaik. Ez annál inkább is így van, hiszen sok, mai listás dal, egy-egy régi sláger jól sikerült feldolgozása! De, mint ahogy az én 12 éves gyermekem is szereti például Elvist, a Doors csapatát, remélem mások is megismertetik a lehetőségeikhez képest ezeket a dalokat a mai fiatalokkal. És persze ezért jók a retró műsorok is!

Köszönöm szépen az interjút, sok sikert kíván a továbbiakban is a Szakmai Elit csapata!