Exkluzív interjú Molnár Beáta gasztronómiai közösségépítővel

Mi vezette Önt a gasztronómia világába, és hogyan alakult ki az érdeklődése a nemzetiségi konyhák iránt?

Gyerekkoromban a családi asztalnál mindig fontos volt az együtt főzés és az ételhez kapcsolódó történetek. Ahogy nőttem, egyre jobban érdekelni kezdett, hogyan tükrözik az ételek egy-egy közösség kultúráját. Ez vezérelt abba, hogy a magyar és nemzetiségi gasztronómia területén dolgozzak.
 
Mit jelent Önnek a gasztronómiai közösségépítés, és mi motiválja ebben a munkában?

Számomra a gasztronómia nem csak étel, hanem eszköz a kapcsolatok építésére. Motivál az, hogy közösségeket hozhatok össze, hagyományokat őrizhetünk, és az emberek örömmel tanulhatnak egymástól.
A közös főzés, kóstolás és beszélgetés során olyan élmények születnek, amelyek túlmutatnak magán az étkezésen: erősítik a bizalmat, barátságokat teremtenek, és közelebb hozzák egymáshoz a különböző kultúrákat. Hiszem, hogy az étel univerzális nyelv, amely mindenki számára érthető, és a közösségépítésben talán az egyik legerősebb kapocs. Az motivál nap mint nap, hogy látom, mennyi örömöt és értéket adhat, amikor az emberek együtt fedezik fel saját és mások hagyományait.

 
Milyen szerepet tölt be az Egyesület alelnökeként, és mik a legfontosabb feladatai?

Az alelnöki feladatköröm főként a projektek koordinálása, a rendezvények szervezése és a nemzetiségi közösségek támogatása. Arra törekszem, hogy mindenki érezze: értéket teremtünk együtt. 
Hogyan látja a magyar és nemzetiségi gasztronómiai kultúra jelenlegi helyzetét hazánkban?

Nagyon gazdag, sokszínű, de ugyanakkor kihívásokkal teli. A fiatalok kevésbé ismerik a hagyományos recepteket, ezért fontos, hogy közösségi programokkal, workshopokkal és kiadványokkal vigyük közelebb az értékeket.  Emellett látszik az is, hogy a globalizáció hatására sokszor háttérbe szorulnak a helyi és nemzetiségi konyhák sajátosságai, ezért tudatosan kell dolgoznunk azon, hogy ezek az ízek és hagyományok ne vesszenek el. Ugyanakkor örömteli, hogy egyre több közösség és civil szervezet fordít figyelmet a gasztronómiai örökség megőrzésére, és vannak fiatalok is, akik kreatív módon, modern formában nyúlnak vissza a nagyszülők receptjeihez. Ez a kettősség – a megőrzés és az újragondolás – adhat esélyt arra, hogy a magyar és nemzetiségi gasztronómiai kultúra a jövőben is élő, szerethető és büszkeségre okot adó érték maradjon.
 
Miért fontos a helyi és nemzetiségi gasztronómiai hagyományok megőrzése és népszerűsítése?

Mert az étel összeköt. A hagyományos receptek megőrzése nem csak gasztronómiai, hanem kulturális örökség is. Ez a múltunk, ami a jövő generációinak is értéket adhat. Amikor egy régi receptet elkészítünk, nem csupán ízeket idézünk fel, hanem történeteket, családi emlékeket és közösségi élményeket is. Ezek az ételek identitást adnak, hidat képeznek a múlt és a jelen között, valamint lehetőséget teremtenek arra, hogy más kultúrák is jobban megismerjék egymást. A gasztronómiai hagyományok népszerűsítése hozzájárul ahhoz, hogy büszkék lehessünk gyökereinkre, miközben újraértelmezve és átadva őket életben tarthatjuk az értékeinket a jövő számára.
 
Milyen kihívásokkal találkozik a gasztronómiai közösségépítés során, és hogyan küzdi le ezeket?

A legnagyobb kihívás a figyelem fenntartása és a résztvevők bevonása. Sokszor kreatív megoldásokat alkalmazunk, mint interaktív workshopok vagy közös főzőversenyek, hogy mindenki aktívan részese legyen.
Milyen tervei és céljai vannak az Egyesület jövőjét illetően?

Szeretnénk országos szinten még több nemzetiségi gasztronómiai hagyományt bemutatni, fiatalokat bevonni és digitális platformokon is terjeszteni a tudást, hogy elérjük a szélesebb közönséget.

Van-e olyan gasztronómiai élménye vagy receptje, ami különösen közel áll a szívéhez?

Igen, a nagymamám tradicionális töltött káposztája mindig emlékeztet arra, hogy az étel nem csak tápanyag, hanem szeretet és közösség is. Ez a recept számomra nem csupán ízekről szól, hanem a családi összetartozásról, a generációkon átívelő tudásról és azokról a közös pillanatokról, amelyek összekötnek minket. Minden alkalommal, amikor előkerül ez az étel, újraérzem a gyerekkor melegét, a családi ünnepek hangulatát, és azt a biztonságot, amit csak az otthon ízei tudnak megadni.
 
Hogyan látja a fiatal generáció szerepét a gasztronómiai kultúra fenntartásában?

Ők a jövő. Ha sikerül felkelteni az érdeklődésüket, megértetik velük az értéket, és megadják a lehetőséget a kreatív újragondolásra, akkor a hagyományok tovább élhetnek.
 
Milyen tanácsot adna azoknak, akik szeretnének bekapcsolódni a gasztronómiai közösségekbe, vagy megőrizni a hagyományos konyhát?

Legyenek nyitottak, kíváncsiak, és merjenek kérdezni. A gasztronómia leginkább együtt működik, és a legnagyobb öröm, ha másokkal oszthatjuk meg a tudásunkat és élményeinket. 

Köszönjük szépen az interjút, sok sikert kíván a továbbiakban is a Szakmai Elit csapata!