Főoldal - Exkluzív interjú - Podcast - Exkluzív interjú Gergő-Nagy Krisztina absztrakt design festővel, költővel, kreatív tervezővel
Exkluzív interjú Gergő-Nagy Krisztina absztrakt design festővel, költővel, kreatív tervezővel
Hogyan és mikor fedezted fel a művészet iránti szenvedélyedet?
Már kettő éves koromban több mint 200 verset tudtam kívülről és a nagyszüleimet minden este a táncommal szórakoztattam. Hat évesen az unokatestvéreimtől tanultam az első kétkezes zongoradarabot.
A hangszer nagyon elbűvölt…2 évet kellett várnom, hogy iskolás legyek és zongorázni tanulhassak. Zongorám hónapokig nem volt, így a csupasz asztalon gyakoroltam az óráimra. A művészetek ( zene, költészet, tánc ) hobby szinten folyamatosan jelen voltak az életemben.
A festészettel kettő évvel ezelőtt (2023. január) fonódott szorosra a kapcsolatom. Nem voltam akkor túl jó passzban. Egy belső sugallatra elmentem egy művészellátóba és vásároltam magamnak vásznat, ecseteket és festéket. Az első festményem egy Havasi Gyopár volt. Amikor a gyökérzetét festettem, akkor valami olyan különleges érzés kerített a hatalmába, hogy éreztem, ez több lesz, mint “festegetés” !
Másnap visszamentem a művészellátóba és több mint tíz nagyméretű vászonnal és hatalmas mennyiségű festékkel és ecsettel tértem haza. Onnantól kezdve folyamatosan festettem …
….napokon, heteken keresztül …. négy hónap alatt kb. 60 db nagyméretű festményt készítettem. A barátaim segítségével - 150 nap alkotói munka után - egy 600 m² es kiállító csarnokban festménykiállítást szerveztem. Verseimmel és festményeimmel ott debütáltam először…
Bevallom, akkor még kicsit szégyenkeztem, hogy csak ilyen rövid ideje festek. Az elhivatottságom azóta is töretlen. Volt több olyan alkalom, amikor délután hatkor odaálltam a vászon elé és hajnali kettő - három óráig festettem. Azt gondoltam, 20 perc telt el. Nem voltam fáradt, nem ettem, nem ittam, csakis festettem és festettem és festettem…. 8-9 órán keresztül…
Nem voltam fáradt ! Nagyon boldog voltam és azóta is az vagyok !!!
Mi inspirált arra, hogy a festészetben találj kifejezési formát?
Egy belső hang, egy titokzatos erő súgta, hogy próbáljam ki. Korábban nem festettem. 2023. január közepén volt ecset a kezemben, általános iskolai rajz órák óta először.
Milyen élmények, érzések vagy események inspirálnak a leginkább, amikor egy új alkotáson dolgozol?
Minden inspirál. Például az, ha reggel felkelek és ráeszmélek arra, hogy “de jó! , élek! “ … vagy az, ha hallgatom a rádiót , hallgatok egy jó zenét…
az, hogy süt a nap vagy éppen borús az ég…Vagy az, amikor megbánt minket valaki, vagy……ha éppen szárnyal a lelkünk…… Vagy épp mutatnak egy sneaker cipőt …
Minden - úgy érzem - átjön az én személyes szűrőmön, minden élmény, amelyet befogadok, majd a saját “rendszeremen keresztül” áttranszformálom a vászonra.
Én emocionálisan festek. Ez azt jelenti, semmit nem modellezek előtte. Nem tervezek, nem szerkesztek. Odaállok a festőállványhoz, megfogom a vásznat, megszagolom, jó mélyen beleszippantok, majd felrakom az állványra és olyan érzésem van, hogy abban a pillanatban megszűnik a világ körülöttem… csak a vászon és én létezünk! Mi ketten!
Egy alkalommal úgy jött inspiráció, hogy vezetés közben ment egy rádióműsor, megütötte a fülemet egy szó: pletyka! Rögtön elindult a belső késztetés ... Nagyon vártam, hogy ezt a szót megfesthessem….
Az életemben megtörtént események, érzések, filozofikus gondolatok, a világunk kialakulása, vagy sejtjeink elbűvölő működése inspirál…Lényeg és fontos szempont, hogy csakis pozitív életérzést viszek a vászonra! Ha mégis negatív hatású a megörökített történet vagy érzés, akkor a szeretetemmel pozitívvá alakítom és úgy fejezem be az alkotást! ( pl; Töviskoszorú - a szeretet ereje c . festményem)
Az absztrakt festészeten belül hogyan alakult ki saját egyedi stílusod?
Nem tudom. Automatikusan jött… Az első festményem gyökerének festésekor az ecsetet magamtól kezdtem “pörgetni”. Gyorsan, dinamikusan festek, úgy pörög minden, mint a gondolatok a fejünkben…
Utána rájöttem, hogy én ezt nagyon szeretem és ezt így szeretném a továbbiakban is csinálni. Ösztönösen használom az ecsetet… Gyönyörrel tölt el, amikor keverednek a színek a vásznon.
A Sneaker festményeim tulajdonképpen a sneaker cipők absztrakt lelki-lenyomatai. Megtalálhatóak benne azok a legfontosabb elemek (színek, formák, egyedi tulajdonságok ), amelyek arra az adott cipőre jellemzőek. A sneaker rajongók - a festményemre rápillantva - azonnal megmondjàk, hogy melyik modell inspirált. Én nagy szeretettel festek… és élvezem az alkotás folyamatát.
A tudatom alázatosan visszavonul és a tudatalattim alkot! Sokszor úgy érzem, egy tőlem független magasabb rendű “Erő” irányít …. én csupán egy alázatos “eszköz”vagyok… !
Műveidben gyakran megjelennek az arany, kék és vörös színek. Mit jelentenek számodra ezek a színek és hogyan befolyásolják az alkotádaid mondanivalóját?
Az arany szín számomra a színek Királynője. Csodálatos ! A vörös egy tüzes szín, a kék hűvös … lenyugtatja a tüzet. Én nem foglalkozom, hogy minek mi a komplementere. Azt festem le és olyan formában, ami számomra örömet és harmóniát okoz! Tulajdonképpen minden szín gyönyörű ! Nem léteznek egymás nélkül. Csodálatos, ha láthatjuk őket! Minden színnek megvan a maga frekvenciája, ( fizika ) és azok hatással vannak ránk.
.jpg)
Milyen érzéseket gondolatokat vársz ébreszteni azokban, akik megtekintik a festményeidet vagy elolvassák a verseidet?
Művészetemnek három alappillére van: A körülöttünk lévő Világ ( Föld és a Világmindenség ) szeretete, megértése és elfogadása! - Összefogás, kapcsolódás ( segítsünk másokon ). Saját belső világunk szeretete, elfogadása, megértése. Sejtjeink szeretete! Tanultam - rövid ideig - sejtbiológiát is és azóta, más aspektusból szemlélem a dolgokat!
Szeretném, ha ráeszmélnének az emberek hogy megkapták a legnagyobb ajándékot, az ÉLETET! Órákat tudnék beszélni a : szeretetről, az elfogadásról, a Főnixről, az összefonódásról, az energia megmaradásáról, a Metamorfózisról, a döntéseink következményeiről, a szerelemről, az élet csodáiról, a sejtjeinkről…
Amit szeretnék közvetíteni:
Ébredjünk!
Szeressünk szívvel!
Az idő a mi világunkban véges!
“Ragadjuk meg a mának fergeteges fényét! “ - versemből idézet
Van-e olyan műved amely különösen közel áll a szívedhez, ha igen miért?
Első kiállításom vezető festménye a “LÁSS CSODÁT” című arany Főnix . Művészetem három alappillérét hordozza magában ( korábban említettem).
A kiállításmegnyitóm után pár nappal, kiírtam a Facebookra: “Induljon, szárnyaljon madaram, vigye eszmeiségét művészetemnek!” Öt hét múlva a - bekamerázott - kiállítócsarnokból telefonáltak, hogy az egyik festményem magától elindult! Nem tartózkodott a közelében senki, mégis állványostól felborult és ráesett egy lámpára … megsérült, beszakadt. Értesítettek, mert maradandó sérülés történt. Kérték, menjek a helyszínre. Odasiettem és konstatáltam hogy a “Láss Csodát” című festményem - amelyet korábban kértem - indult el. Az archivált felvételen egyértelműen látszott, hogy senki sem volt a közelében!
Nem tudtam, és a mai napig sem tudom értelmezni, hogy mi történt pontosan! Mindenki döntse el maga!!! Nem restauráltam a képet …úgy gondolom, ez az egyik bizonyítéka annak, hogy a világunkban “érdekes” és megmagyarázhatatlan dolgok is történnek! (Festményem címe a nevében is hordozza: LÁSS CSODÁT! Ez volt a kiállításom címe is….A névadás hónapokkal korábban történt.) Szeretném megjegyezni, hogy sok más festményemnek is van története és mélyebb mondanivalója…Mindegyiket egyformán szeretem, mert mindegyik a gyermekem!
Hogyan néz ki számodra egy átlagos alkotói nap?
Számomra minden nap ugyanolyan izgalmas és érdekes. Reggel 6-7 óra körül felkelek és készítek reggelit a gyermekemnek. Aztán megnézem az előző napi híreket, eseményeket, szerkesztem a festményeimről a fotókat vagy átnézem a hajnalban írt verseimet , gondolataimat… Ha úgy érzem, akkor kiteszek egy posztot.
Rendet rakok a lakásban, elmegyek edzeni és bemegyek a ChristineG. Galériámba. Intézem azokat a hétköznapi dolgokat, ami a családom és az én életemben is szükségesek…Majd estefelé jön az elcsendesedés, amikor már ketten maradunk : A Vászon és Én…Csakis arra vágyom, hogy alkothassak !
.jpg)
Mik a legfontosabb lépések, egy új mű megalkotása közben?
A festés előtt kibontom a celofánból, megszagolom és megsimogatom a vásznat, kapcsolatba kerülök vele. Olyan, mintha abban a pillanatban megszűnne minden körülöttem, és kezdődik a “repülés egy másik világba”.
Mit jelent számodra, hogy a Szakmai Elit Női Kiválósági Díj várományosai között szerepelsz? Hogyan inspirálhat ez tovább?
Nagyon nagy megtiszteltetés ez számomra! Tulajdonképpen még nem fogtam fel! Boldoggá tesz, hogy tőlem független, más városban élő, művészetekre nyitott személyeknek is tetszik az, amit csinálok! Remélem, hogy tudok adni valami kis szikrát magamból! Az energia-megmaradás törvényei - véleményem szerint - itt is érvényesek! Megpróbálom ezt az emelkedett állapotomat is a vászonra vinni és pozitív vizuális élményt adni azoknak, akinek szükségük van rá…
Van-e új technika vagy téma, amit szeretnél kipróbálni a közeljövőben?
Vágyam, hogy 2 - 3 - 4 m-es vászonra is festhessek, ezeknek fizikai nehézségei, akadályai vannak (tárolás, súly és szállítási ), de azon dolgozom, hogy legyen egy olyan műtermem, ahová ilyen nagyméretű vásznakat is be tudok vinni és el tudom helyezni őket. Én nagyon szeretek NŐ lenni! Most úgy érzem, hogy a női vonalat, a nőiességet, a női energia titokzatosságát, sejtelmességet szeretném a művészetem segítségével kifejezni!
Milyen álmaid vagy terveid vannak művészként a következő évekre?
Szeretnék egy festménybemutató show -t megvalósítani. Csillogó Festményeimmel, saját előadásomban hallható verseimmel, kedvenc zenéimmel, speciális fényekkel! Ez egy önálló est lenne, ahol több művészeti ágban is megmutathatom, hogyan lehet Ragyogva Szeretni! Szeretném megemlíteni, hogy a vakoknak is készítettem festményt. Verseimet Braille írással rátettem egy fekete vászonra, így üzenve nekik, hogy bízzanak bennünk, mert ott vagyunk mellettük.
Szeretném, ha művészetemmel , festményeimmel, pozitív gondolatokat, színesebb világot és egyfajta életérzést tudnék az emberek szívébe, otthonába bevarázsolni.
Egyik rövid versemmel búcsúzom:
Címe: A maradék IDŐ nem eladó!
A maradék idő nem eladó!
Ne is ábrándozzatok felőle,
mert minden elporlik
s átkerül a szomszéd temetőbe!
Ébredj
és ragadd meg a mának
fergeteges fényét!
Légy boldog,
Légy szerelmes,
Élvezd a létet,
De ne légy veszedelmes!
Nézd,
milyen gyorsan elszáll
e kis Földi létünk… !
Semmi sem örök,
csak a vágyunk,
hogy örökké élhessünk!
Gergő-Nagy Krisztina
ChristineG .
Köszönöm szépen az interjút, sok sikert kíván a továbbiakban is a Szakmai Elit csapata!
Már kettő éves koromban több mint 200 verset tudtam kívülről és a nagyszüleimet minden este a táncommal szórakoztattam. Hat évesen az unokatestvéreimtől tanultam az első kétkezes zongoradarabot.
A hangszer nagyon elbűvölt…2 évet kellett várnom, hogy iskolás legyek és zongorázni tanulhassak. Zongorám hónapokig nem volt, így a csupasz asztalon gyakoroltam az óráimra. A művészetek ( zene, költészet, tánc ) hobby szinten folyamatosan jelen voltak az életemben.
A festészettel kettő évvel ezelőtt (2023. január) fonódott szorosra a kapcsolatom. Nem voltam akkor túl jó passzban. Egy belső sugallatra elmentem egy művészellátóba és vásároltam magamnak vásznat, ecseteket és festéket. Az első festményem egy Havasi Gyopár volt. Amikor a gyökérzetét festettem, akkor valami olyan különleges érzés kerített a hatalmába, hogy éreztem, ez több lesz, mint “festegetés” !
Másnap visszamentem a művészellátóba és több mint tíz nagyméretű vászonnal és hatalmas mennyiségű festékkel és ecsettel tértem haza. Onnantól kezdve folyamatosan festettem …
….napokon, heteken keresztül …. négy hónap alatt kb. 60 db nagyméretű festményt készítettem. A barátaim segítségével - 150 nap alkotói munka után - egy 600 m² es kiállító csarnokban festménykiállítást szerveztem. Verseimmel és festményeimmel ott debütáltam először…
Bevallom, akkor még kicsit szégyenkeztem, hogy csak ilyen rövid ideje festek. Az elhivatottságom azóta is töretlen. Volt több olyan alkalom, amikor délután hatkor odaálltam a vászon elé és hajnali kettő - három óráig festettem. Azt gondoltam, 20 perc telt el. Nem voltam fáradt, nem ettem, nem ittam, csakis festettem és festettem és festettem…. 8-9 órán keresztül…
Nem voltam fáradt ! Nagyon boldog voltam és azóta is az vagyok !!!
Mi inspirált arra, hogy a festészetben találj kifejezési formát?
Egy belső hang, egy titokzatos erő súgta, hogy próbáljam ki. Korábban nem festettem. 2023. január közepén volt ecset a kezemben, általános iskolai rajz órák óta először.
Milyen élmények, érzések vagy események inspirálnak a leginkább, amikor egy új alkotáson dolgozol?
Minden inspirál. Például az, ha reggel felkelek és ráeszmélek arra, hogy “de jó! , élek! “ … vagy az, ha hallgatom a rádiót , hallgatok egy jó zenét…
az, hogy süt a nap vagy éppen borús az ég…Vagy az, amikor megbánt minket valaki, vagy……ha éppen szárnyal a lelkünk…… Vagy épp mutatnak egy sneaker cipőt …
Minden - úgy érzem - átjön az én személyes szűrőmön, minden élmény, amelyet befogadok, majd a saját “rendszeremen keresztül” áttranszformálom a vászonra.
Én emocionálisan festek. Ez azt jelenti, semmit nem modellezek előtte. Nem tervezek, nem szerkesztek. Odaállok a festőállványhoz, megfogom a vásznat, megszagolom, jó mélyen beleszippantok, majd felrakom az állványra és olyan érzésem van, hogy abban a pillanatban megszűnik a világ körülöttem… csak a vászon és én létezünk! Mi ketten!
Egy alkalommal úgy jött inspiráció, hogy vezetés közben ment egy rádióműsor, megütötte a fülemet egy szó: pletyka! Rögtön elindult a belső késztetés ... Nagyon vártam, hogy ezt a szót megfesthessem….
Az életemben megtörtént események, érzések, filozofikus gondolatok, a világunk kialakulása, vagy sejtjeink elbűvölő működése inspirál…Lényeg és fontos szempont, hogy csakis pozitív életérzést viszek a vászonra! Ha mégis negatív hatású a megörökített történet vagy érzés, akkor a szeretetemmel pozitívvá alakítom és úgy fejezem be az alkotást! ( pl; Töviskoszorú - a szeretet ereje c . festményem)
Az absztrakt festészeten belül hogyan alakult ki saját egyedi stílusod?
Nem tudom. Automatikusan jött… Az első festményem gyökerének festésekor az ecsetet magamtól kezdtem “pörgetni”. Gyorsan, dinamikusan festek, úgy pörög minden, mint a gondolatok a fejünkben…
Utána rájöttem, hogy én ezt nagyon szeretem és ezt így szeretném a továbbiakban is csinálni. Ösztönösen használom az ecsetet… Gyönyörrel tölt el, amikor keverednek a színek a vásznon.
A Sneaker festményeim tulajdonképpen a sneaker cipők absztrakt lelki-lenyomatai. Megtalálhatóak benne azok a legfontosabb elemek (színek, formák, egyedi tulajdonságok ), amelyek arra az adott cipőre jellemzőek. A sneaker rajongók - a festményemre rápillantva - azonnal megmondjàk, hogy melyik modell inspirált. Én nagy szeretettel festek… és élvezem az alkotás folyamatát.
A tudatom alázatosan visszavonul és a tudatalattim alkot! Sokszor úgy érzem, egy tőlem független magasabb rendű “Erő” irányít …. én csupán egy alázatos “eszköz”vagyok… !
Műveidben gyakran megjelennek az arany, kék és vörös színek. Mit jelentenek számodra ezek a színek és hogyan befolyásolják az alkotádaid mondanivalóját?
Az arany szín számomra a színek Királynője. Csodálatos ! A vörös egy tüzes szín, a kék hűvös … lenyugtatja a tüzet. Én nem foglalkozom, hogy minek mi a komplementere. Azt festem le és olyan formában, ami számomra örömet és harmóniát okoz! Tulajdonképpen minden szín gyönyörű ! Nem léteznek egymás nélkül. Csodálatos, ha láthatjuk őket! Minden színnek megvan a maga frekvenciája, ( fizika ) és azok hatással vannak ránk.
Milyen érzéseket gondolatokat vársz ébreszteni azokban, akik megtekintik a festményeidet vagy elolvassák a verseidet?
Művészetemnek három alappillére van: A körülöttünk lévő Világ ( Föld és a Világmindenség ) szeretete, megértése és elfogadása! - Összefogás, kapcsolódás ( segítsünk másokon ). Saját belső világunk szeretete, elfogadása, megértése. Sejtjeink szeretete! Tanultam - rövid ideig - sejtbiológiát is és azóta, más aspektusból szemlélem a dolgokat!
Szeretném, ha ráeszmélnének az emberek hogy megkapták a legnagyobb ajándékot, az ÉLETET! Órákat tudnék beszélni a : szeretetről, az elfogadásról, a Főnixről, az összefonódásról, az energia megmaradásáról, a Metamorfózisról, a döntéseink következményeiről, a szerelemről, az élet csodáiról, a sejtjeinkről…
Amit szeretnék közvetíteni:
Ébredjünk!
Szeressünk szívvel!
Az idő a mi világunkban véges!
“Ragadjuk meg a mának fergeteges fényét! “ - versemből idézet
Van-e olyan műved amely különösen közel áll a szívedhez, ha igen miért?
Első kiállításom vezető festménye a “LÁSS CSODÁT” című arany Főnix . Művészetem három alappillérét hordozza magában ( korábban említettem).
A kiállításmegnyitóm után pár nappal, kiírtam a Facebookra: “Induljon, szárnyaljon madaram, vigye eszmeiségét művészetemnek!” Öt hét múlva a - bekamerázott - kiállítócsarnokból telefonáltak, hogy az egyik festményem magától elindult! Nem tartózkodott a közelében senki, mégis állványostól felborult és ráesett egy lámpára … megsérült, beszakadt. Értesítettek, mert maradandó sérülés történt. Kérték, menjek a helyszínre. Odasiettem és konstatáltam hogy a “Láss Csodát” című festményem - amelyet korábban kértem - indult el. Az archivált felvételen egyértelműen látszott, hogy senki sem volt a közelében!
Nem tudtam, és a mai napig sem tudom értelmezni, hogy mi történt pontosan! Mindenki döntse el maga!!! Nem restauráltam a képet …úgy gondolom, ez az egyik bizonyítéka annak, hogy a világunkban “érdekes” és megmagyarázhatatlan dolgok is történnek! (Festményem címe a nevében is hordozza: LÁSS CSODÁT! Ez volt a kiállításom címe is….A névadás hónapokkal korábban történt.) Szeretném megjegyezni, hogy sok más festményemnek is van története és mélyebb mondanivalója…Mindegyiket egyformán szeretem, mert mindegyik a gyermekem!
Hogyan néz ki számodra egy átlagos alkotói nap?
Számomra minden nap ugyanolyan izgalmas és érdekes. Reggel 6-7 óra körül felkelek és készítek reggelit a gyermekemnek. Aztán megnézem az előző napi híreket, eseményeket, szerkesztem a festményeimről a fotókat vagy átnézem a hajnalban írt verseimet , gondolataimat… Ha úgy érzem, akkor kiteszek egy posztot.
Rendet rakok a lakásban, elmegyek edzeni és bemegyek a ChristineG. Galériámba. Intézem azokat a hétköznapi dolgokat, ami a családom és az én életemben is szükségesek…Majd estefelé jön az elcsendesedés, amikor már ketten maradunk : A Vászon és Én…Csakis arra vágyom, hogy alkothassak !
Mik a legfontosabb lépések, egy új mű megalkotása közben?
A festés előtt kibontom a celofánból, megszagolom és megsimogatom a vásznat, kapcsolatba kerülök vele. Olyan, mintha abban a pillanatban megszűnne minden körülöttem, és kezdődik a “repülés egy másik világba”.
Mit jelent számodra, hogy a Szakmai Elit Női Kiválósági Díj várományosai között szerepelsz? Hogyan inspirálhat ez tovább?
Nagyon nagy megtiszteltetés ez számomra! Tulajdonképpen még nem fogtam fel! Boldoggá tesz, hogy tőlem független, más városban élő, művészetekre nyitott személyeknek is tetszik az, amit csinálok! Remélem, hogy tudok adni valami kis szikrát magamból! Az energia-megmaradás törvényei - véleményem szerint - itt is érvényesek! Megpróbálom ezt az emelkedett állapotomat is a vászonra vinni és pozitív vizuális élményt adni azoknak, akinek szükségük van rá…
Van-e új technika vagy téma, amit szeretnél kipróbálni a közeljövőben?
Vágyam, hogy 2 - 3 - 4 m-es vászonra is festhessek, ezeknek fizikai nehézségei, akadályai vannak (tárolás, súly és szállítási ), de azon dolgozom, hogy legyen egy olyan műtermem, ahová ilyen nagyméretű vásznakat is be tudok vinni és el tudom helyezni őket. Én nagyon szeretek NŐ lenni! Most úgy érzem, hogy a női vonalat, a nőiességet, a női energia titokzatosságát, sejtelmességet szeretném a művészetem segítségével kifejezni!
Milyen álmaid vagy terveid vannak művészként a következő évekre?
Szeretnék egy festménybemutató show -t megvalósítani. Csillogó Festményeimmel, saját előadásomban hallható verseimmel, kedvenc zenéimmel, speciális fényekkel! Ez egy önálló est lenne, ahol több művészeti ágban is megmutathatom, hogyan lehet Ragyogva Szeretni! Szeretném megemlíteni, hogy a vakoknak is készítettem festményt. Verseimet Braille írással rátettem egy fekete vászonra, így üzenve nekik, hogy bízzanak bennünk, mert ott vagyunk mellettük.
Szeretném, ha művészetemmel , festményeimmel, pozitív gondolatokat, színesebb világot és egyfajta életérzést tudnék az emberek szívébe, otthonába bevarázsolni.
Egyik rövid versemmel búcsúzom:
Címe: A maradék IDŐ nem eladó!
A maradék idő nem eladó!
Ne is ábrándozzatok felőle,
mert minden elporlik
s átkerül a szomszéd temetőbe!
Ébredj
és ragadd meg a mának
fergeteges fényét!
Légy boldog,
Légy szerelmes,
Élvezd a létet,
De ne légy veszedelmes!
Nézd,
milyen gyorsan elszáll
e kis Földi létünk… !
Semmi sem örök,
csak a vágyunk,
hogy örökké élhessünk!
Gergő-Nagy Krisztina
ChristineG .
Köszönöm szépen az interjút, sok sikert kíván a továbbiakban is a Szakmai Elit csapata!