Exkluzív interjú a Szakmai Elit díjas Krokker Krisztina ikonfestővel

Hogyan kezdődött a festői karrierje, és mikor döntötte el, hogy ikon festő lesz? 

20-21 éves koromban Franciaországban éltem, ott találkoztam a mesteremmel. Aubazine-ban egy Görögkatolikus kolostort látogattunk, ami a mi Abbey-nk mellett volt, csodáltuk az ikonokat. Ekkor lépett be a templomba a leendő mesterem, aki felajánlotta, hogy mesél az ikonokról amiket épp néztünk. Gyorsan világossá vált, hogy szakértő a témában, a beszélgetés alatt, ami hihetetlenül mély benyomást tett rám, ahogy feltárta az ikonok mélyebb jelentéseit és rejtett utalásait. Elmondta, hogy ő ikonfestő, itt van a műhelye a templomból nyílik, felajánlotta, hogy megnézhetem. Én beleszerettem, nincs rá más szó. Ő felajánlotta, hogy tanít, miután kifejeztem, mennyire magával ragadott. Megkért, hogy rajzoljak egy könyvből neki, másoljam ki a  kiválasztott képet. Sose feledem, egy Korsuni Istenszülő kép volt (bár ezt akkor még nem tudtam). Azt mondta a rajzomra, hogy jó lesz (egész életemben gyerekkorom óta  rajzoltam korábban is).
    
Azt hiszem ez volt életem legfontosabb pillanata, itt dőlt el a hivatásom, itt lettem tanítvány, bár akkor még nem tudtam mekkora ajándék volt ez.  Akkor, ott eldőlt minden. Viccesen szoktam mondani, nem én választottam az ikonfestést, hanem az ikonfestés választott engem. Isten választott engem, mert ikonfestő nem lehet mindenki, nem való mindenkinek. Büszke vagyok rá, hogy kiválasztattam. Az, hogy a mesterem épp akkor, épp ott szólított meg nem volt véletlen, ez volt az én elhívásom!
   
Milyen technikákat és anyagokat használ ikon festményeihez, és milyen kihívásokkal jár az ikonfestészet?

Az ikonfestészet  régen is és a mai világban is nagy kihívások elé állítja az ikonfestőt. Csak a teremtett világ részeit lehet felhasználni, szintetikus dolgokat tilos. Ez a mai világban azért egyre nehezebb, de nem lehetetlen. A természetes alapú porfestékek ásványi, növényi, vagy állati eredetűek lehetnek. Az oldószere és egyben a kötőanyaga  ezeknek a tojástempera. Ez lehet csak a tojássárgája  vízzel és ecettel keverve, vagy az egész tojás lenolajjal és vízzel emulzióként használva. A tojástempera egy nagyon érdekes technika, a színátmeneteket igen apró vonalkázással lehet megoldani. Ősi, több ezer éves technika . Az ikont fára festik, de nem közvetlenül. A fát be kell enyvezni, arra vásznat feszíteni, szintén ráenyvezni, majd száradás után lehet alapozni a levkasznak nevezett főzött, krétapor, enyv és víz recept szerinti  elegyével. Minden réteg száradását meg kell várni, majd újra melegíteni az anyagot és újabb réteg jöhet. 7-13 réteg is lehet, mire kellően szép lesz. Csiszolás után kész az alapozott tábla. Ez kb 1- 1,5 hét. És ez még csak az alap:)
 
Először az aranyozás kerül fel a képre, majd a legsötétebb színeket visszük fel. Ezt világosítva (tehát nem árnyékolva!), rétegenként helyezzük fel az egyre világosabb, lazúrosabb rétegeket. A végén az ikonnak így van egy minimális plaszticitása is. Teljes száradás után  viasszal / shellakkal kell bevonni a képet.
   
Milyen forrásokból inspirálódik, amikor ikonokat készít?
 
Az ikonok egy szigorú kánonrendszer szabályai szerint íródnak. A képalkotás joga az egyházatyáké, az ikonfestő pedig a tehetsége által létrehozza, lehívja azt a világba. A niceai zsinaton 767- ben lefektették ezen szabályokat, így, mivel ez még az egyházszakadás előtt volt, kötelező érvényű a mai napig az ikonfestőkre, legyenek ma akár a keleti, akár a nyugati keresztény egyház tagjai.  Mindennek meg kell felelnie a kánoni szabályoknak. Fontos a ruházat színe, stílusa, a haj, a kezek tartása. A színszimbolika is jelentős erő. Nem lehet eltérni. Egy ikonfestő akár századok múlva is megismerheti az ikon alakját, még ha a név és felirat le is kopott, ezen szimbolika alapján.
   
Milyen személyes élmények vagy vallási hagyományok hatnak az alkotásaira?

Az ikon a festett teológia, maga a szentírás! Az ikonfestőnek nincs szabadsága ebben a kérdésben. Az alkotói szabadságát itt feladja, odaajándékozza az egyháznak, hogy a tökéletes igazságot festhessen. Fontos érteni, hogy az emberi arc nem ábrázolás tárgya egy ikonon. Amit festünk az egy idea, egy esszencia, teljesen absztrahált ábrázolás.  Minél inkább el kell szakadnia a földi valóságtól. Az ábrázolásmód sajátosságai miatt, a fordított perspektíva miatt a szemlélő belevonódik a képbe, és a szemlélődés párbeszédébe. Ez a célja az ikonnak. Jelenvalóvá tenni azt, aki nem lehet köztünk. Az ortodoxia mai napig használja az ikonokat a szertartásaihoz. Nem kiállítási tárgy, mint nyugaton oly sokszor, hanem élő valóság.
 
Az ökumenizmus jegyében dolgozom. Hiszem, hogy az ikonok az a híd, ami egyszer elvezet minket egyházaink újra egyesüléséhez. Az ikon beszél a nézőhöz, Minél több emberhez jut el, és minél több ember érti meg, hol vannak hitünk gyökerei és azok milyen mélyek és közösek, annál közelebb vagyunk ehhez a célhoz. Én misszióként fogom fel amikor egy ikont kibocsátok a világba.
 
Milyen módon kezeli a betűket és a szimbólumokat az ikon festményein?

A betűk, a nevek és a szimbólumok adottak, kötöttek, ezen nem változtathat az ikon írója. A felirat a szent pecsét, ami hitelessé teszi az alkotást. 
Gyakorta rövidítésekkel találkozunk, melyet a felirat feletti kis jelzés mutat.
   
Milyen különleges technikákat és trükköket alkalmaz, hogy létrehozza az ikonok érzéki hatásait? Milyen szerepet játszanak az érzéki hatások az ikonfestményekben? 

Az ábrázolás sajátosságai kiemelik az ikonfestészetet a többi művészeti ág közül. Az emberi alakok testetlenek, nem igazak rájuk a fizikai világ törvényei. Az ábrázolás eltér a normál anatómiától és ezt  szándékosan teszi.  A fej nagyobb hangsúlyt kap, mint a test. Az arc stilizált, éteri. A test elveszti földi formáját a súlyos és merev ruharedők alatt. A tér és idő felborul az ikonon, nem lineáris. Egyszerre több, időben és térben eltérő dolgot is ábrázolhat. Az épületek lebegnek, a növények és tájak egyfajta kristályos formát vesznek fel. Mindent beragyog a nem külső fényforrásból táplálkozó, hanem az ikonból kifelé áradó fény. A fordított perspektíva hátrafelé tágítja a teret, a fókuszpontot a szemlélőben jelöli ki, ezzel magába vonva őt. A színek ékszerszínben ragyognak, a finom rétegek egymásra festése egy áttetszőséget hoz létre. Az arany romolhatatlan szépsége méltó, hogy a fátyolt megjelenítse világaink közt.
   
Milyen kihívásokkal szembesül, amikor ikonfestményeket készít, és hogyan küzd meg velük? Hogyan kezeli az idővel kapcsolatos kihívásokat, és hogyan tartja fenn az alkotói lendületet?

A természetes  anyagok  állandóan változnak, sosem egyformák, nem gyáriak. Ez állandó alkalmazkodásra készteti az ikonfestőt, érezni kell az adagolást és ügyelni kell, ne romoljanak meg a használt anyagok. A színkeverés magas szintű tudása és a biztos anyaghasználat elengedhetetlen, nagy gyakorlatot kíván.  Azonban a technikai tudás csak egyik része a dolognak. Bele kell tudni tenni az ikonba a spirituális erőt, mely rajtam keresztül áramlik. Nem lehet hit nélkül igazat festeni! Az ikonfestőnek a megfelelő lelkiállapotban kell tudnia létrehozni, előhívni az ikont!
A másik kihívás, hogy a nyugati emberek nem értik az ikonográfia nyelvét. Sokan hiányolják az érzelmeket az arcokról. De, mint említettem az érzelmek és egyéb földi dolgok csak lehúzzák, eltávolítják az eredeti ideától a képet. Sokaknak ezt nehéz elfogadni.
Az ikon látszólag egyszerű, de nem az, ó nem! A látszólagos egyszerűség mögött nagyon sok réteg, tudás és hit van. A gyerekek ezt rögtön érzik. Az ő világuk, a formák, a stilizáció sokkal közelebb van ehhez a szemlélethez!
   
Milyen tanácsokat adna azoknak, akik ikonfestményeket szeretnének készíteni? 

Tanácsom a leendő ikonfestőknek, hogy adják át magukat, enélkül csak technikai tudást szereznek. Keressenek egy hiteles mestert és járják végig az utat. A művész háttérbe szorul, természetesen a saját döntése szerint ebben az ágban, és ez bizony nem való mindenkinek! Legyen kicsit fanatikus a jó értelemben, aki ezt választja! A technika egy dolog, de ez nem verseny, pláne nem magamutogatás, show vagy marketing, ez a szolgálatról és az ajándékról szól. Ez a hitről szól.
   
Hogy látja az ikonfestészet jövőjét? Milyen változásokat jósol az ikonfestészetben a közeljövőben, és hogyan készülsz fel ezekre a változásokra?

Bizakodó vagyok a jövőt illetően. Sok nagyszerű ikonfestő-író iskola van a világban keleten és nyugaton is. Sok nagyszerű festő áll szolgálatban minden nap.  Az egyház  rengeteget küzdött, hogy az ikonok fennmaradjanak a századok során, nagyon sok vér hullott ki ezen az úton. Én úgy látom, ma már  az ikonok küzdenek a világban egyházunkért és hogy az igazi Istenkép fennmaradjon.