Interjú Kövesdi Zsófiával, a Villányi Jammertal Borbirtok főborászával

Mikor és milyen indíttatásból kezdett borászattal foglalkozni?

Szőlész-borász mérnöknek tanultam a Budapesti Corvinus Egyetemen, ez volt a BSC képzésem. Itt ismerkedtem meg a borászat alapjaival, amely egyébként egy nagyon erős bázis tudást adott a további tanulmányaimhoz. A mesterképzésre a Vinifera Euromaster képzést választottam, amelynek helyszínei Franciaország és Portugália voltak. Ennek egyik legnagyobb előnye volt, hogy 5 ország legjobb borászati egyetemei közös szervezésében lett megalkotva a kurzus. Így sokkal nagyobb rálátást kaptam a világban zajló eseményekre, mintha csak Bordeaux-ban tanultam volna. Azért is volt ez jó döntés, mert sokat akartam tanulni, úgy éreztem, egy egyetem elvégzése és pár külföldi gyakorlat kevés ahhoz, hogy én borász legyek. Most már látom, hogy ez egy életen keresztül tartó folyamat.
 

Franciaországban,  Portugáliában és Új-Zélandig több jelentős borvidéken tanult és dolgozott. Ezek a referenciák voltak döntők a főborász pozícióra való kiválasztásakor? 

Alapvetően a borokhoz való hozzáállásom segített a döntésben. A villányi borvidék klímája hasonló a korábbi tapasztalataim helyszíneiéhez. Sonoma, Ausztrália vagy Portugália után magabiztosabban foglalkozom érlelt vörösborokkal, mint bármi mással.
 


Varjas Sarolta, a Jammertal Borbirtok ügyvezetőjével 
 

Dr. Szűcs Róberttel, a Jammertal Borbirtok tulajdonosával 

Milyen borokat készít és mi a specialitása?

Azt készítek amire igény van. Figyelemmel kell követni a piaci változásokat, és meg kell hallgatni a vevők kéréseit. Amennyiben kisebb, különlegesebb tételt készítek úgy, mint például az „Ars Poetica” sorozat, a borászat stílusától eltérő ízvilágot szeretek megalkotni. A „Fine wine” kategóra az, amiből a legtöbbet készítek.
 
 
 Milyen trendeket figyelt meg az utóbbi időben? Milyen irányban tolódtak el a borfogyasztási szokások?

Nemzetközi szinten a borok sokkal letisztultabbak és elegánsabbak az elmúlt évtizedben. Ez nem azt jelenti, hogy „reduktív” vagy „könnyen iható” borok uralják a piacot, sőt éppen az ellenkezője. Egy vörösbor esetében a túlzottan hordós aromák már nem veszik le a lábáról a fogyasztót, sokkal inkább a bor egyensúlyát keresik. A borban meg kell, hogy jelenjen a terroir, a szőlőfajta jegyei, és az érlelés aromái. Egyik sem nyomhatja el a másikat, ez alkotja a harmóniát.

Jammertal Borbirtok 2015-ös Cassiopeia Merlot-ját a világ legjobb vörösének választották meg a versenyre nevezett mintegy 7500 palack, a világ csúcsvörösborait is számláló teljes mezőnyből. Villányban a cabernet franc a zászlóshajó, önök mégis egy merlot-val arattak nagy sikert. Mi a siker titka?

Borászati szemmel úgy gondolom, hogy a siker kulcsát mindig a célhoz kell igazítani. Ezt a versenyt egy olyan tétel tudta megnyerni, amely nemzetközi szemmel elfogadott, harmonikus, ha lehet ilyet mondani „hibátlan”. Egy cabernet franc nehezen tudott volna nyerni, hiszen a franc-ra jellemző paprikás/borsos illatot rengetegen elutasítják, legyen a cabernet franc bármennyire érett.
 
 
A borai között van olyan, amit kiemelkedőnek tart, ami a büszkesége?

Kedvencem az van, de ez évről évre változik, szerintem ez nem is meglepő. A tökéletességre törekszem, de ezt úgy gondolom, még nem sikerült elérni. Talán nem is lehet…

Van olyan borász példaképe akár itthon, akár nemzetközi szinten, aki inspirálja vagy úgy érzi, érdemes odafigyelni rá?

A magyarországi női borászokat szeretném kiemelni, hiszen én is átérzem, mennyire nehéz a munkájuk. Szekszárdon és Tokaj környékén is dolgozik néhány kedves ismerősöm, akikre érdemes odafigyelni. Minden elismerésem nekik!
 
 
Látogass el hozzánk idén is Villányba és koccints világhírű díjnyertes borainkkal!
 
Köszönöm szépen az interjút, sok sikert kíván a továbbiakban is a Szakmai Elit csapata!